Hollbringen Saga

A Bál

Nos a bálon mindenki többé kevésbé jólérzi magát, mindenki beszélget mindenkivel semmi különösebben figyelemreméltó csoportosulás nincs.
Kivállóbbnál kivállóbb ételek és italok fogyasztása közepedte elérkezik az utolsó viadal ahol négy gladiátor küzd három férfi és egy nő, az ellenfél jó tucatnyi szörny és vadállat.
Sir Ston érzi ahogy összeszorul a gyomra mivel a kezdeti izgalom után hogy megnéz egy viadalt rájön hogy Rihana a makacs és gyönyörű harcosnő küzd ma az előkelő vendégek előtt és ez a viadal életre halálra megy. A harc gördülékeny és véres először farkasok és jaguárok, azután négy medve még mindig gyorsan és minimális sérüléssel végez a négy profi gladiátor ezután a méjjség teremtményei következnek, itt az első fordulóban ez egyik gladiátor súlyos sebet kap de társai félre húzzák és védik de a második körben elesik egy gladiátor mikor valami rákszerű lény ellen küzdenek. A két megfáradt gladiátor az utolsó kör elé néz ahol egy rovarszerű lényt engednek be a homokra a rovarszörny akkora mint két medve kitinpáncél borítja és sivítása sokakban elhinti a rettegés magvait, a küzdelem véres és egyben káprázatos.
A lény en nem találnak fogást a két harcos és már tucatnyi sebből véreznek Ston minden idegszála remeg rájön, hogy a lány az aki a valóság talaján tartja kritikáival és csipkelődésével. Mit tegyen szíve szerint odaszaladna és megpróbálná megmenteni a lányt de megelőzik egy őszes hajú külhoni férfi beugrik az aréna homokjába Sir Elrih Edvard a mogorva arcú férfi futva közelíti meg a szörnyet hátulról miközben a földön heverő csatabárdot felkapja és a szörny hátára ugrik a falhoz lökve a bestiát aki elől a két harcos kitér. Ezután halálos erejű csapásokat mér a bestia hártyás nyakára, miközben az pengés lábaival rugkapál és megpróbálja hátáról leütni támadóját de a majd tucatnyi csapástól ocsmány csápos feje a porba hull a lovagot éri egy csapás és díszes inge nem védi meg testét, de csupán a földre rogy és bal karja sérül meg, a lény a földön rugkapál áttetsző sárgás folyadék spriccel levágott feje helyéről és lassan de biztosan kimúlik.
A lovag ekkor a két döbbent gladiátorhoz lép a nőnél jó fejjel magasabb lovag talpra segíti a két sérült embert, ekkor a nem kevésbé döbbent nézőkhöz fordul és ékes bretonn nyelven bocsánatot kér hogy elrontotta a látványosságot de lovagi kodexe és a Tó úrnőjének tett fogadalma köti hogy nem hagy meghalni nőt vagy gyermeket még akkor sem ha az életébe kerül is ezzel fejet hajt és elhagyja az arénát.
Ston arcán döbbenet és egy elégedett mosoly szívében pedig érthetetlen hála az idegen iránt hogy megmentette ezt az ostoba kekec dühítő és gyönyörű lányt.

Ezután kissé zavartan de folytatódik a lakoma és a mulatozás, tucatnyi üzlet köttetik és szóbeli megállapodás köttetik.
Az Araby területek gabonaszállítmányaitól a Festőfüvesdi kelmékig minden szóba kerül.
Laura Hamersmark, Elmira Pendelton tűnik a legjobb választásnak a beszélgetések során ugy fest szimpatikusnak találják Albertet.

Klara Hardenert, ugy fest érdeklődik Sir Stone Mike iránt.

Lédi Ravenna Viktória kifürkészhetetlen de ősszerezzen és szinte félelemmel nézi Sir Elrih Edvardot amikor az átöltözve visszatér, innentől kezdve alig észrevehetően de figyeli.

Ketrin Solen láthatóan szerelmes Sir Tomas Hagettbe aki nem mutat semmilyen érzelmeket.

Tanita szemeiből nem lehet kiolvasni hogy mit érez de valamiért folyton keresi tekintetével Philipps Streissenert.

A többiek csak úgy elvannak, mulatnak szórakoznak.
A bál fantasztikusan telik nincs további nem várt esemény.
A vendégek nyugovóra térnek sokan a kastélyban sokan a kijelölt fogadókban.

Reggel az őrök zavartan ébresztik Albertet és Erik Verweijt azonnal a tanácsterembe hivják őket ahol az asztalok megvannak terítve Drágaköves nyakékekkel és erszényekkel amelyekben arany és ezüst néhány fegyver társaságában.
Értetlenül nézitek a vagyont amikor felfedezitek köztük saját családi pecsétgyűrüiteket és nyakékeiteket, az asztalfőnél egy lepecsételt levél a pecsét viasz ezüst és egy rókát ábrázol a minta amely alszik.

A levél szövege:
Tiszteletem a nemesi házaknak én az ezüst róka köszönöm a meghívást a bálra, örömömre esik látni, hogy meghívottak nincsenek híján a drága csecsebecséknek és tömött erszényeknek az itthagyott kisebb összeggel szeretnék hozzájárulni az éhező falusiak életének könnyebbé tételéhez.

Mély és alázatos tisztelettel szolgája.
Silverfox Tom

Senki nem tudja hogyan!!!
Az őrök hemzsegnek, és ellenőrizve voltak.
Minden vendégnek elűnt az erszénye és az ékszerei nagyrésze.

Kezdődik a második nap a felvonulás!

Comments

bazo

I'm sorry, but we no longer support this web browser. Please upgrade your browser or install Chrome or Firefox to enjoy the full functionality of this site.